Hévíz értékei közé tartozik a számos új építésű temploma.

Szentlélek templom

A hévízi új templom építését az indokolta, hogy a kommunizmus idején a Tófürdőnél lerombolt helyett, csak a város szélén engedélyeztek új templomot emelését, melyre az akkori ideológiai és pénzügyi helyzet nyomta rá a bélyegét. Bencsik Pál c. apát, plébános Úr, már idehelyezésekor (1989) felismerte a templom hátrányait, szűk, kicsi mivoltát. Bővíttette több-kevesebb sikerrel, ám a templom rossz tervezése ebben gátolta. A további évek során bebizonyosodott, hogy még így is kicsi a befogadóképessége, hiszen a templombajárók létszáma folyamatosan növekedett.

Apát Úr kitartó és következetes kiállása találkozott Hévíz város vezetőinek támogatásával. Így adódott a lehetőség, hogy a város egyik kiemelt helyén, az üdülőközpontban épülhetett fel az Isten háza a Szentlélek tiszteletére. Az alapkövet 1996. május 27-én (Pünkösdhétfőn) Dr. Szendi József akkori veszprémi érsek szentelte meg, s Bencsik Pál c. apát, plébános helyezte el. A templomot 1999. szeptember 9-én Dr. Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek szentelte fel.
A "bazilikának" is nevezhető - mintegy ezer fő befogadóképességű - impozáns templom stílusát nehéz meghatározni, hiszen a régi gótikus és a modern stílus elemeit ötvözi.

A Szentlélek hét ajándékát jelképezi a hét torony az 1999 szeptemberében átadott modern katolikus templomon. A belső tér legyező alakú, az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok. A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség. A mellékoltárok is galamb alakúak, mert a templom titulusa is Szentlélek. A bejárati kupola alatt a galamb-motívum kőmozaikból van kirakva. A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek (Simon Endre). Az épületet Bocskay János építészmérnök tervezte. 32 regiszteres orgonája az Aquincumi Orgonagyárban készült.

Református-evangélikus templom

A hévízi evangélikus közösség még 1941-ben terveztette meg templomát Szeghalmy Bálint nagyváradi származású építésszel. A háború következtében azonban az építkezés elmaradt, a tervek fiókba kerültek. Majd 50 évnyi szünet után 1995-98 között végre megépülhetett a templom a Zoób Mihály építész által átdolgozott eredeti tervek alapján.
A templom kőből rakott homlokzata, építészeti megoldásai, márvány díszítése és figyelemre méltó famunkái az erdélyi magyar református templomokra emlékeztetnek. A templom szárnyas oltárának képe Polgár Rózsa Kossuth- és Munkácsy-díjas kárpitművész alkotása.