Az alaprajza miatt Csillagvárnak nevezett épületről sokáig azt hitték, végvár, de kiderült, hogy 1820-23 között Festetics László építtette erdésze számára biztonságos és komfortos lakhelyül.

A Csillagvárat 1959-ben újították fel, és rendezték be a végvári vitézek életét tükröző bemutatóhelyet. A korabeli használati tárgyak, képek mellett harci eszközök is láthatók.

A várat kis árok veszi körül. Az erősen vasalt kapun juthatunk az előcsarnokba, ahol egy csaknem 40 méter mély kút fogadja az idelátogatót. Csigalépcső vezet a pincébe és a padlásra. A pince kereszt alaprajzú, szárait négy egyforma, négyszögletes helyiség képezi. Csillagvár Nyitva tartás:
Május 1-től: 9 - 18
Elérhetőségek:
Cím: Balatonszentgyörgy
Tel: 83/318-855
GPS: 46.6758 / 17.3098
További információk: itt
A földszint elrendezése is hasonló, de itt a helyiségek között a kintről jól látható, a csillag szárait alkotó kiugrások vannak. A hajdani toronynak csak az alapzata látszik.

A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. A fedett vár központi helyiségében található a több mint harminc méter mély kút, a kapitány-az őr és pihenő szobák, a füstös konyha stb. Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.) A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.

A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor nyitja kapuit. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvény-sorozatnak ad helyet. A magyar nemzet hőskorát a l6-l7 sz.-ban élte, midőn másfél évszázadon keresztül folyt a harc a terjeszkedő török hatalom ellen. Az 15oo-as évek végére kialakult végvári vonalat Dunántúlon a Balaton déli partja képezte s így Somogy megye állandó hősi harcok színtere lett. Az épület mintegy 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak. Pincéje görögkereszt alakú. Építészeti megoldása a világban egyedülálló.

Kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány, valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik, de a kútásók tragédiáról csak a későbbi levéltári kutatásokból szerezhettünk tudomást. Az épületnek bizonyíthatóan nem volt eredetileg fedélszéke, s hogy a helyreállítás során a középtorony falmaradványai előkerültek, kétségtelenné vált, hogy tornyos lehetett.

Ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt. A legendákban oly gyakran előforduló alagútrendszerre nem találtak. A vár történetének felkutatása Móricz Bélának köszönhető, de László Istvánnak is - ki a század elején a Kapitány szobában született - nagy érdemei vannak.