A 71-es és 84-es fő út kereszteződésétől kb. 1,5 km-re, Veszprém és Zala megye határán festői környezetben található Balatonederics legismertebb nevezetessége az Afrika Múzeum.

A múzeumot dr. Nagy Endre, a neves Afrika-vadász hozta létre. Értékes és különleges trófeáit, tanzániai néprajzi gyűjteményét helyezte el itt.

Az épület környékén kis szafaripark is van. A kis szafariparkban afrikai állatokat láthatunk természetes környezetben: tevét, bivalyt és zebrát. A múzeumi kiállításon csont- és fafaragványokat, trófeákat, állatbőröket, afrikai törzsek kultikus tárgyait láthatjuk. Látogatható április elejétől október végéig.

Az Afrikai Múzeum alapítója, Dr.h.c.Dr. Nagy Endre 1913. november 12-én született Ószőnyben. Iskoláit Keszthelyen végezte, majd Pécsett jogból ledoktorált, Németországban pedig vadászmesteri diplomát szerzett. 1944-ben - mint csendőr századost - báró Hatvany Alexandrával kötött titkos házassága miatt börtönre ítélték. A Horty-rendszert követő új hatalom, azonban, szakmai tudása miatt 1950-52 között a kormányvadászatok főnökének nevezi ki.

A kommunista rendszer politikai viharai elől előbb-utóbb családjával mégiscsak menekülni kényszerült. Ausztriában, Németországban tevékenykedett vadászati vonalon, majd egy ideig a Frankfurt melletti Opel Zoo illetve az 1954. évi düsseldorfi nemzetközi vadászkiállítás trófeaosztályának vezetője volt. Három afrikai gyűjtőújta után, 1958-ban végleg elhagyta Európát és Tanzániában települt le, ahol állatkertek és múzeumok megbízásából mint gyűjtő és vadbefogó tartotta fenn magát. Évek múltán az ország egyik legismertebb fehér vadásza lett, állatkertet és vadaskertet alapított, a Kilimandzsáró és a Meru vulkán vadászterületein vadászati főnökként is működött. Az 1971-es budapest Vadászati Világkiállítás egyik értelmi szerzőjeként pedig mint a tanzán pavilon vezetője vett részt. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozta haza, mely azóta élő világgal körülvéve mint múzeum működik. (Az ő nevéhez fűződik egyébként még a kenyai Windisch-Graetz herceg trófeagyűjteményének a keszthelyi Festetics-kastélyba történő hazahozatala is.)

Munkásságának elismeréseképpen magas kitüntetésben részesült Tanzániában, idehaza pedig a Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1986), a keszthelyi Agrártudományi Egyetem életművéért adományozott honoris causa (1993) és a Hubertus-kereszt aranyfokozata postomus kitüntetések tulajdonosa lett. Számos publikációja jelent meg mind külföldi, mind belföldi szaklapokban.
Halála után (1994. július 12.) immár négy vadásztársaság, a balatonedericsi általános iskola valamint egy 1981-ben róla elnevezett tanzániai tó teszi nevét halhatatlanná. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra. Halála óta második felesége, Beretz Katalin működteti és bővíti férje terveinek megfelelően az objektumot Afrika Múzeum néven.