A felvidék vulkanikus hegyeinek tagja a Gulács, a Badacsony - Szent György-hegy - Csobánc háromszögben.

A többiektől eltérően nincs többé-kevésbé lapos teteje, jellegzetesen csúcsos, különösen észak-déli irányból szemlélve. A déli part jellegzetes, Fonyódról látható képében ez a Badacsonytól jobbra álló csúcsos hegy.

Gulács

Az északi Balaton-part borvidékei közül a legnagyobb hírű a badacsonyi. Nevével egybeforrt a "koporsó" alakú Badacsony-hegy képe és a szürkebarát fogalma. Az "istenek nektárjának" is nevezett badacsonyi bor legalább annyi árnyalatú, ahány istenséget ismertek a régi rómaiak... Bár a leghíresebb a szürkebarát, a legelterjedtebb fajta az olaszrizling, amiből jó évjáratban aszú, de legalábbis késői szüretelésű bor is készül. Ismert az itteni szemelt rizling is - ha pedig kéknyelűre bukkanunk, azt becsüljük meg! Kuriózumnak számít, mert keveset termű fajta, ám fűszeres bora nemes eleganciájú.

Érdekességek - A Tapolcai-medence más tanúhegyeihez hasonlóan ez is bazaltból áll, melyet egykor bányásztak is útépítési célból. 1961-ig üzemelt a kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik.
- A hegyen már a római időkben is virágzó szőlőtermesztés folyt. Jelentõsebb szőlőfajták az olaszrizling, a szürkebarát, a zöldszilváni, a Muscat Ottonel és a Zweigelt.
- Keresztury Dezső a magyar Fudzsinak nevezte. A hegy neve az ómagyar Gula névből származik.
- A hegyet érinti az Országos Kéktúra vonala, érinti a Sér kutat, mely a hegy oldalában található forrás.

Nemesgulács: A település első írásos említése 1268-as peres iratokban maradt fenn. A török időkben elnéptelenedett, és csak a XVIII. század elején kezdődött el igazán a község újranépesedése. A helytörténeti kutatások szerint 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartották számon, 1790-ből 29 nemesi család neve ismert. A falu fölé magasodó 393 m magas Gulács-hegy népszerű kirándulóhely. Az itt fejtett bazaltot sokáig útépítésre használták, ezért a hegy eredeti formája megváltozott. Sokan hasonlították már a hegyet cukorsüveghez, Keresztury Dezső pedig a magyar Fudzsijamának nevezte. Ezen a helyen már a római időkben is virágzott a szőlőtermesztés. Ma is népszerűek az itteni borok. Mintegy 1100 lakosú település a Tapolcai-medence déli részén, a Gulács nyugati tövében. A tájat ez a 393 m magas bazalthegy uralja, nevezik cukorsüvegnek vagy magyar Fuzsijamának is, melynek tetejére turistaút vezet. 1961-ig üzemelt itt kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik. A község neve az ómagyar Gula névből származik. A török háborúk idején a falu elpusztult, 1715-ben telepítették újra, 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartották számon. 1790-ben 29 nemesi család neve ismert, a Raposa, Péterffy és Edvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak. 1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt, a hagyomány szerint itt szolgált Répa Rozi, Sobri Jóska híres betyár szeretője. Az Eőry kúriában töltötte gyermek és ifjúi éveit Keresztury Dezső, az épület jelenleg az óvodának ad otthont. A község templomát 1725-ben építették fel romjaiból. Az új templomot 1845 és 1850 között emelték, klasszicista stílusban. A templomkertben Mindszenty-emlékművet avattak 1989-ben, az országban először. A település adottságai révén már a római időktől fogva virágzó szőlőtermesztés helyszíne, a világhírű badacsonyi borok jelentős részét Nemesgulácson termelik. A jeles napok, ünnepek nagy része is a szőlőhöz, borhoz kötődik: Mátyás-napi borverseny februárban, Új-bor ünnepe, szüreti felvonulás októberben, Márton-napi Új-bor bemutató novemberben. Élő hagyománya van a húsvéti locsolásnak és zöldágjárásnak, valamint a májusfa állításnak is. A Búcsút június második vasárnapján, a Hegynapot augusztus első szombatján, a Falunapot szeptember első szombatján tartják. A Keresztury Dezső iránti tiszteletet fejezi ki az Emléknap minden év május 18-án.